Sokat gondolkodtam azon, hogy miről is írjak - mostanra sikerült kitalálnom. Dorian Gray-ről írok, a filmről, amit Oscar Wilde regénye alapján készült. Úgyhogy bele is kezdenék. :)
 Egy arc, ami soha nem öregszik. Egy szépfiú, akinek a lelke oly csúf, hogy az már fertőzőnek is mondható. Egy szépfiú, aki éveken át barátja tanácsait követi és aki még a gyilkosságot sem bánja meg - egy ideig. 
 A rendezőknek sikerült olyan színészt keríteniük a főszerepre, akiről először nem mondaná meg az ember, hogy képes lenne hitelesen alakítani a nőcsábászt - a film elején egy csendes és visszahúzódó srácot alakít, de a végére már egyre romlottabb lesz. Hihetetlen - tényleg. Amikor én megnéztem a filmet még nem sejtettem az elején, hogy az lesz a vége ami. 
 A díszlet mondhatni megfelel az akkori kor vívmányainak. Ezzel nincs bajom - mivel van? :) 
 Összességében tetszett a film bár be kell vallanom, vonakodtam megnézni először. Úgy gondoltam, vannak ennél jobb filmek is és hát nem tudom, hogyan fogalmazzam meg. Vonakodtam megnézni, azt hiszem, csak így tudnám kifejezni magam, holott tényleg keresem rá a szavakat. De azt kell mondanom, hogy az elvárásaimnak bőven megfelelt és már csak a könyvet kéne megszereznem. Tervezem, hogy elolvasom, de még nem került rá sor. Na majd egyszer. Talán. :)